Magyarországi román intézmények, civil szervezetek, kisebbségi önkormányzatok képviselõi, neves közéleti személyiségek, szakemberek, a hazai román oktatásért felelõsséget érzõk tiltakoznak a Magyarországi Románok Országos Önkormányzata jelenlegi vezetésének azon szándéka ellen, hogy saját irányítása alá vonja a román nemzetiségi közösség legfontosabb nevelési és oktatási intézményét, a gyulai Nicolae Bãlcescu Általános Iskola és Gimnázium, valamint az ezekhez kapcsolódó és kiszolgáló diákotthont és kulturális centrumot. Egyebek közt ezt olvasni abban a nyílt levélben, amelyet hétfõ este a Hír6 szerkesztõségéhez juttattak el. Emellett több mint száz szülõ Arató Gergely oktatási államtitkárnak írt levelet, kérve, ne adják át az iskola fenntartói jogát. A gyulai román iskolaügy robbanás elõtti állapotban van.

Az elõzmények

Annak idején hírül adtuk, hogy 2007. november 17-ei ülésén - igaz, mindenfajta írásos elõterjesztés nélkül - került fel az Országos Román Önkormányzat ülésének napirendjei közé a gyulai Nicolae Bãlcescu Általános Iskola, Gimnázium és Kollégium átvételének szándéka. Ugyanis minden országos kisebbségi önkormányzat kérheti a fenntartótól, jelen esetben Gyula városától, a mûködési jogok átvételét. A határozati javaslatot nagy többséggel megszavazta tavaly novemberben az Országos Román Önkormányzat.

A Gyulai Román Kisebbségi Önkormányzat 2007. december 10-én éppen az oktatási intézményben tartotta éves közmeghallgatását, ahol az elõzõ évektõl eltérõen sokan vettek részt, és a legtöbb felszólaló az ellen foglalt állást, hogy a román általános iskola, gimnázium és kollégium Gyulától az Országos Román Önkormányzathoz kerüljön.

Az itt felmerült kérdésekre Gulyás György, az Országos Román Önkormányzat alelnöke válaszolt a Hír6-ban. Kifejtette, sem szakmai, sem anyagi gond nem lehet az átvétellel kapcsolatban, ráadásul minden jogszabályi elõírást szigorúan betartanak.

A mostani ügy mögött a honi kisszámú románság már-már végzetes megosztottsága áll, amelyet az eddigi választások alkalmával nem lehetett nem észrevenni. A legutóbbi, országos visszhangot kiváltó eset 2007 márciusában történt, amikor az Országos Román Önkormányzat alakuló ülésén a többség nem engedélyezte a román nyelv használatát. (Errõl az Élet és Irodalom címû hetilapban a Hír6 munkatársa Magyarán szólva címmel írt riportot.) A törvénysértés nyomán végül Kaltenbach Jenõ kisebbségi ombudsman és a Dél-alföldi Regionális Közigazgatási Hivatal avatkozott be, helyreállítva a törvényességet.

A nyílt levél

Így szól a Hír6-hoz eljutatott nyílt levél:

„Magyarországi román intézmények, civil szervezetek, kisebbségi önkormányzatok képviselõi, neves közéleti személyiségek, szakemberek, a hazai román oktatásért felelõsséget érzõk tiltakoznak a Magyarországi Románok Országos Önkormányzata jelenlegi vezetésének azon szándéka ellen, hogy saját irányítása alá vonja a román nemzetiségi közösség legfontosabb nevelési és oktatási intézményét, a gyulai Nicolae Bãlcescu Általános Iskola és Gimnázium, valamint az ezekhez kapcsolódó és kiszolgáló diákotthont és kulturális centrumot.

Kifogásunk nem elvi jellegû, a kulturális autonómia konkrétabb definiálása esetén természetes törekvésnek tartanánk, hogy hazánk nemzetiségi közösségei, így a románság is, dönthessenek intézményeik tartalmi és formai mûködésének feltételeirõl.

Jelen tiltakozásunkat az alábbi érvek támasztják alá. Az országos román önkormányzat döntéshozó testülete számos tagja nem tartozik a hazai román kisebbséghez, nem beszéli a román nyelvet, nem ismeri a kulturális hagyományainkat, és a hatályos kisebbségi önkormányzati választási szabályozók nem garantálják, hogy a jövõben az országos önkormányzat meghatározó többségét a közösségünkhöz tartozó képviselõk alkossák.

A vágy titokzatos tárgya: a román iskola és kulturális centrum

Az országos önkormányzat megalakulása óta nem dolgozott ki és nem tárt a nyilvánosság elé nevelési és oktatási koncepciót. Nincs szakmai álláspontja a kis tanulói létszámmal rendelkezõ kétnyelvû és nyelvoktató iskolák helyzetének megnyugtató rendezésére. Nincs koncepciója az oktatás színvonalának és kétnyelvû jellegének erõsítésére, illetve a román nyelv hatékonyabb oktatásáról.

Az iskolák átvételét, megfelelõ elõkészítés és az összes érintett féllel történõ egyeztetés után, a legveszélyeztetettebb iskolákkal kell megkezdeni. Az átvételre elsõként megjelölt intézmény hazánk legjelentõsebb és jól mûködõ román nevelési és oktatási intézete, ezért az országos önkormányzat hatáskörébe történõ helyezése színvonalasabb oktatást nem eredményezne, annál több zavart keltene.

Az átvétel tartalmilag elõkészítetlen, az országos önkormányzat nem rendelkezik a szakmai irányításhoz szükséges szakemberekkel; oktatási bizottságának véleménye nem ismert, társadalmi vitára nem került sor.

Ilyen körülmények között az intézmény átvétele felelõtlenségrõl tenne tanúbizonyságot, a jelenlegi oktatási színvonal leépüléséhez vezetne. Ezért a Tiltakozás aláírói felhívják a hazai román oktatásért felelõsséget érzõ valamennyi vallási és világi közösség vezetõit és tagjait, az oktató-nevelõmunkában tapasztalattal rendelkezõ szakembereket, hogy használjanak fel minden legális eszközt ahhoz, hogy a hazai román oktatás és nevelés legfontosabb intézménye, a gyulai Nicolae Bãlcescu Általános Iskola, Gimnázium és Kollégium ne kerülhessen a gyenge legitimitással és szakmai kompetenciával rendelkezõ jelenlegi országos önkormányzat kezébe - áll a nyílt levélben, amelyet - mások mellett - Petrusán György nyugalmazott fõiskolai tanár, Oroján István képzõmûvész, Boka Tibor, az MTV Szegedi Körzeti Stúdiója Román szerkesztõségének vezetõje, Martyin Tivadar Méhkerék polgármester, Jova Éva újságíró és a gyulai román kisebbségi önkormányzat tagjai írtak alá.

Ahogy az oktatási tárca látja

Egy korábbi kérdésfelvetésünkre Simon Istvánné, az Oktatási és Kulturális Minisztérium nemzetiségi és kisebbségi iskolákért felelõs fõosztályvezetõje a kérdéskörrel kapcsolatban a Hír6-nak kifejtette, hogy az országos kisebbségi önkormányzat, mint választott testület köteles képviselni választói érdekeit, és ezért a választóknak tartozik felelõsséggel. Igaz ez az iskolaátvétel esetére is. Figyelemmel kell lenni arra is, hogy egy érdekképviseleti szerv döntési eljárását nem lehet és nem szabad oly módon jogszabályban meghatározni, amely szinte kizárja a mérlegelés, a megfontolás minden lehetõségét.

Ehhez a fõosztályvezetõ hozzátette: jelen esetben az országos önkormányzatnak kell megszerezni minden olyan információt, amelynek birtokában megbízható képet kap arról, mi a választók akarata. Ezt a felelõsséget a törvényalkotás nem veheti le a válláról. A törvényekben részletes és kellõ szabályozás található az intézményátadás/átvétel kérdéseinek rendezéséhez, a választói szándék megismerése nem tartozik a törvények szabályozási körébe.

A kisebbségi törvény 47. § (4) bekezdése szerint az országos kisebbségi önkormányzat megkeresésére a helyi önkormányzat köteles átadni az országos, térségi, illetve körzeti beiskolázású kisebbségi oktatási intézmény fenntartói jogát. Ugyancsak e § (2) bekezdése elõírja, hogy a más által létesítet közoktatási intézmény fenntartói jogát a kisebbségi önkormányzat a közoktatási törvényben meghatározottak szerint veheti át. A közoktatási törvény 4. §-a (7) bekezdése alapján a közoktatás feladatainak végrehajtásában közremûködõk döntéseik, intézkedéseik meghozatalakor a gyermek mindenek felett álló érdekét veszik figyelembe. Az ezzel ellentétes döntés a törvény 84. § (7) bekezdése alapján semmis. Ezt az alapelvet az intézményátadás/átvétel során is kötelezõ figyelembe venni.

Nem véletlen, hogy a kisebbségi törvény 47. §-ának (4) bekezdése egy adott intézményt átvenni szándékozó kisebbségi önkormányzatot is arra kötelez, hogy a megkereséshez csatolja az érintett intézmény iskolaszékének, ennek hiányában szülõi közösségének illetve szervezetének, valamint diákönkormányzatának véleményét - fejtette ki a Hír6 kérdésére Simon Istvánné.

Minden szereplõnek a legjobb szándékát feltételezve is mindenekfelett a tanulók, és az õket képviselõ szülõk érdeke áll. Éppen ezért szükséges mind az intézményátadónak, mind az átvevõnek a szülõk és a tanulók véleményét alapul venni. A véleményezési jognak általában nincs jogi kényszerítõ ereje, ám e konkrét döntés esetében a gyermek mindenek felett álló érdeke a szülõi közösség, illetve a tanulói közösség véleményében testesül meg. Nem hozható tehát olyan döntés, amely azzal ellentétes lenne.

A fenti rendelkezések együttes figyelembevétele szükséges egyrészt ahhoz, hogy az országos kisebbségi önkormányzat a kulturális autonómia jegyében átvehessen közoktatási intézményt, és hogy annak átvétele az érintett szereplõk (tanulók, szülõk, pedagógusok, helyi kisebbségi közösség) akarata szerint történhessen meg. A törvényi elõírásoktól függetlenül is ehhez elemi érdek fûzõdik, hiszen a szülõk és a tanulók iskolaválasztása meghatározó az intézmény jövõje szempontjából.

A korábbi intézményátvételekkel kapcsolatos konkrét kérdéseivel kapcsolatban elmondható - fejtette ki Simon Istvánné a Hír6 munkatársának -, hogy eddig három országos kisebbségi önkormányzat vett át összesen hat nemzetiségi közoktatási intézményt. Tapasztalataink szerint az intézmények prosperálnak, sikeresek, tevékenységükkel az adott nemzetiségi közösségek maximálisan elégedettek, tanulólétszámuk nõ, mûködésük biztonságos. Azt is meg kell állapítanom, hogy információink szerint ezeknek az intézményeknek az átadása-átvétele kivétel nélkül feszültségmentesen zajlott le - jegyezte meg az oktatási szakember.

A szülõk az oktatási államtitkárhoz fordulnak

Arató Gergely - oktatási államtitkár

Hétfõ estig több mint száz, a gyulai román általános iskolába és gimnáziumba járó gyerek szülõje látta el kézjegyével azt a levelet, amelyet Arató Gergelynek, az oktatási tárca államtitkárának címeztek. Ebben leírják, hogy veszélyeztetve látják az iskola jövõjét, másrészt megjegyzik, hogy a románság körében virágzik az etnobiznisz. A hosszabb levél végén az aláírók arra kérik az államtitkárt, hogy vegye figyelembe a szülõk jelezéseit, s egy mindenki számára megfelelõ kompromisszum létrejöttéig ne tárgyaljanak a fenntartói jog átadásáról.

Az egyébként is szövevényes ügyet tovább bonyolítja, hogy a Hír6 értesülései szerint a fenntartói jog átvételét bejelentõ legutolsó határidõig, 2007. december 31-éig az Országos Román Önkormányzat nem csatolta sem a szülõi munkaközösség, sem a diákönkormányzat ezzel egyetértõ véleményét. Most komoly a jogi dilemma, hogy a lejárt határidõ után van-e lehetõség a hiánypótlásra. Ha nem, akkor elvi esélye sem lehet az Országos Román Önkormányzatnak arra, hogy a 2007/2008-as tanév végén, az idei esztendõ közepén átvegye az oktatási intézmény fenntartói jogát.

A fenntartói jog átadásáról szóló napirendi pont szerepel a január 31-ei, csütörtöki gyulai képviselõ-testületi ülésen is. A Hír6 városházi információi szerint esély van arra, hogy a jelenlegi, igen képlékeny helyzetre tekintettel az ügyet levegyék a napirendek közül.

Egy mondat erejéig: aligha lehet figyelmen kívül hagyni az ügy kapcsán annak lehetséges nemzetközi, diplomáciai visszhangját, ami nem elképzelhetetlen, hogy kínos és kellemetlen is tud lenni az érintettek számára.

A másik térfélen pattog a labda

Az üggyel kapcsolatban természetesen ismételten megszólalási lehetõséget adunk az Országos Román Önkormányzat vezetõinek, hogy kifejthessék véleményüket.