Bár több képviselő felvetette a csütörtöki gyulai testületi ülésen, hogy ne zárt ajtók mögött tárgyaljanak a Várfürdő elmúlt két évéről szóló vizsgálati jelentésről, ez mégsem kapott többséget. Viszont egyhangúan - tartózkodás és ellenszavazat nélkül - elutasították a képviselők, hogy az Országos Román Önkormányzatnak átadják a helyi román iskolát. De szóba került az ülésen a Várfürdőnek a regionális tervtanács előtt elbukott terve is.
Napirend előtt Juhász János tanácsnok és Erdei Zoltán képviselő is amellett érvelt, hogy nyílt ülésen tárgyalják a Gyulai Várfürdő elmúlt két évéről készült belső ellenőri jelentésen alapuló vizsgálati anyagot, a többség mégsem támogatta ezt. Az ülésteremben megjelent a Várfürdő éléről tavaly decemberben menesztett Cséfán Lajos is.

Perjési Klára a zárt ülésért nyomta a gombot
(fotók a testületi ülésről)
Juhász János a vizsgálati jelentéssel kapcsolatban arra hívta fel a figyelmet, hogy ahhoz nem fűzhetett észrevételeket a volt ügyvezető igazgató, ami szokatlan eljárásként értékelhető. Majd hozzátette, hogy tudomása szerint az érintett Cséfán a maga részéről előzetesen feloldotta az esetleges személyiségjogi aggályokat, másrészt a gazdasági érdekek sem előzhetik meg a nyilvánosságét, így felesleges zárt ülést tartani. Amely zárt ülésen elvileg nem vehet részt, így nem mondhatja el észrevételeit az érintett, a volt ügyvezető igazgató.
Perjési Klára polgármester kitartott a zárt ülés megtartása mellett, mint fogalmazott, itt csak a vizsgálati jelentést tárgyalják, a további teendők esetleges megtétele az új ügyvezető igazgató, Kovacsics Imre feladata. (Ahogy előző cikkünkben említettük, a társasági jog szerint nem ügyvezetői, hanem taggyűlési hatáskör ilyen esetben büntető vagy polgári per kezdeményezése.) Végül 10 igen, 4 nem és 8 tartózkodás mellett a testület többsége elutasította a nyílt ülésre tett javaslatot. A javaslatot nem támogatta sem a jobboldali frakció, sem Perjési Klára.
A testületi ülés végén tartják a zárt ülést, amely tudósításunkkor még nem kezdődött el.
Az interpellációk sorában Kóra János képviselő azt tudakolta, hogyan szerepelt az önkormányzat által hivatalosan támogatott Kovacsics-féle Várfürdő-fejlesztési terv a regionális tervtanács előtt. Mind Perjési Klára polgármester, mind Galbács Mihály alpolgármester elismerte, hogy azt nem támogatták.
Ahogy a Hír6.hu már arról az elmúlt héten beszámolt, a tervtanács nem javasolta az engedélyezését. Perjési megjegyezte, ettől függetlenül folyamatosak az egyeztetések a Nemzeti Fejlesztési Ügynökséggel (NFÜ) és Dél-alföldi Regionális Fejlesztési Tanáccsal (DARFT), amelyek, ennek ellenére, befogadhatónak mondták a tervet.

Galbács Mihály (j) lehúzta a Csikós tervet (képek)
A tervtanácsi ajánláshoz érdekes magyarázatot fűzött Galbács. Elmondta, hogy ott volt a Csikós Mihály neve fémjelezte terv, amely csak konzultációs jelleggel került a tervtanács elé. Ehhez azonban az alpolgármester hozzátette, nem kapott nagy dicséretet ez a terv, ráadásul kimondták róla, hogy az a Várfürdő területén nem megvalósítható.
Ez a kijelentés ellentétben állt Béres István gyulai főépítész múlt heti hírportálunknak adott nyilatkozatával. Ezért újfent megkérdeztük Bérest, aki jelen volt a tervtanács ülésén. A főépítész megerősítette, hogy dicséretet kapott a terv, másrészt tagadta, hogy kimondták volna róla, hogy az adott helyszínen nem valósítható meg. Ráadásul senki nem állította, hogy nem konzultációs jelleggel szerepelt ez a fejlesztési elképzelés a tervtanács előtt.
Bartóki László képviselő azt kérte, hogy minden testületi tag kapja meg a tervtanács ajánlásról szóló hivatalos értesítést.
Egyhangú szavazással a gyulai képviselő-testület ismét elutasította az Országos Román Önkormányzatnak azt a kezdeményezését, hogy átvenné a fürdővárostól a helyi Nicolae Balcescu Román Általános Iskola, Gimnázium és Kollégium fenntartói jogát. Jellemző, hogy az országos önkormányzat egyetlen vezetője sem képviseltette magát az ülésen.

Ifj. Görgényi: senki nem támogatja az iskola
átadását (még több kép) © Fotók: Such Tamás
Mint ifj. Görgényi Ernő, az ügyrendi bizottság elnöke kifejtette, a megkeresés megint hiányos volt, mert nem csatolták hozzá sem a szülői munkaközösség, sem a diákönkormányzat véleményét. Ilyen helyzetben pedig mérlegelési joga van a város önkormányzatának az átadásról. Ehhez ifj. Görgényi hozzáfűzte, sem a diákok, sem a tanárok, sem a szülők nem támogatják a fenntartói jogok átadását, miközben Gyula jó gazdája ennek az iskolának.
„Az Országos Román Önkormányzat győzzön meg minden érintett felet, hogy jobb gazdája lenne az iskolának, mint a fürdőváros" - mondta az ügyrendi bizottság elnöke. Végül 22 egyhangú szavazattal a gyulai testület - a tavalyi voksoláshoz hasonlóan - elutasította az iskola átadását.
http://www.youtube.com/watch?v=lxUjhYOuKVY
Egy év telt el a riport készítés óta és látva ezt a bejátszást és hallgatva a Kreszta-Gulyás duót azon gondolkodok,hogy én hülye vagyok.
Itt egy kis plussz róla ezen a címen:
http://maffiozo.hu/rablas.php?rablo=Jopi89
Azért sokat mondó, hogy sem Kreszta, sem Gulyás, sem Tiberiu Juhász nem tolta el oda a képét. Pedig ez volna a minimum. Mit akarnak ezek és egyáltalán hogyan? Tudja valaki a választ?
Gyula város képviselő testülete ujabb döntéshelyzet elé került, mivel az Országos Román Kisebbségi Önkormányzat újból beadta régi kérelmét az iskolára.
A „mennyasszony” körüludvarlása igen sajátos volt: rossz színben feltüntető szórólapokkal,un.”szakértői véleményekkel” és Gyula városát „smucig”gazdaként tartó nyilatkozatokkal” igyekeztek kegyeit megnyerni.”
Az Országos Román Kisebbségi Önkormányzat kalandor politikát folytat,melynek része a román iskola megszerzése (sic).
A jelenlegi kisebbségi önkormányzati struktúra rossz. Nehéz nem észrevenni egy már 10 éve a rendszert mérgező kontarszelektív jelenséget az un. etnobizniszt, azaz anyagi érdekből vállalt kisebbségi hovatartozást.Az országos önkormányzat vezetői bárkivel szövetségre lépnek csakhogy fentartsák a szociológiai – és véleményünk szerint jogi értelemben is – illegitim állapotot, ezzel igen csak megosztva a hazai román kisebbséget. Dr. Kaltenbach Jenő kisebbségi ombudsmanként a következő igen kritikus véleményét fejtette ki "Ez az államilag igazolt csalás állapota. (...) Ez a rendszer a legminimálisabb alkotmányos jogállami követelményeknek sem felel meg".
A normatíva resndszer mögé búvó országos román kisebbségi önkormányzat farizeusai ,mint az etnobiznisz „alapító atyái” és haszonélvezői küldetésüknek eleget tettek és most sóvárogva tekintenek a hazai román kisebbség intézményrendszere – elsősorban a gyulai román iskola – irányába.
Az országos önkormányzat a román iskolát mind a román közösség,szülők,pedagógusok,diákok és nem utolsó sorban Gyula város polgármesteri hivatala és képviselőtestülete, szakmai és más véleményének figyelmen kívül hagyásával kívánta “magáévá tenni”. Ez az akarnok magatartás káros és veszélyes minden érintetre, elsősorban a legfontosabbakra a gyerekekre ezért elutasítunk minden diktátumot és minden antidemokratikus autoriter magatartást.
Az országos önkormányzat, hagyta elsorvadni illetve bezáratni a kis iskolákat és óvodát olyan közismerten románok lakta településeken mint Elek,Pusztaottlaka,Kétegyháza.
Nincs hitele egy olyan országos grémiumnak,amelynek vezetői nem jelennek meg a gyulai román iskola rendezvényein, amely nem támogatja rangjának megfelelően és kielégítően az intézményt.
Megjegyezzük,hogy a mai képviselőtestületi ülésen sem voltak jele,mivel “egyébb más fontosabb feladatuk elszólította őket.”
Hisszük és valjuk,hogy a 60 éves Nicolae Balcsecu Román Általános Iskola,Gimnázium és Kollégiumnak jó gazdája Gyula városa,amelynek képviselőtestülete jó döntést hozott,amit ezúttal is köszönünk.
Demokrácia!
Te fested magad, vagy tényleg ilyen h.. vagy? Nem vetted észre, hogy megint jól képen törölt a gyulai Fidesz.
Eddig is tudtuk, hogy egy sunyi ge.. Galbács, de hogy szemrebbenés nélkül és nyíltan így hazudjon, nem gondolnám Gyula alpolgármesteréről. Igaz amilyen a mosdó, olyan a törölköző.
Mi az a diákonkénti 245 700 Ft, amit az államtól kapna többlettámogatásként a román iskola az alapnormatíva felett, amennyiben az országos kisebbségi önkormányzat lenne a fenntartó?