„Az Országos Román Önkormányzat 2008. december 29-én ismételten jelezte, hogy törvényadta jogánál fogva 2009. július 1-jétől szeretné átvenni a gyulai Nicolae Balcescu Általános Iskola, Gimnázium és Kollégium fenntartói jogát" - mondta a Hír6.hu kérdésére Perjési Klára polgármester. Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy a gyulai román iskoláért dúló háború tovább folytatódik, s az ügy végére, nem kizárt, hogy a bíróság tesz pontot.

Annak idején a törvényalkotó nem számolt azzal a speciális esettel, ami a honi románság körében tapasztalható. Ugyanis az idevonatkozó törvények szerint az adott nemzeti kisebbség országos önkormányzatának joga, hogy fenntartásba átvegye nemzetiségi iskolát, mint ahogy ez már megtörtént honi szlovák vagy német relációban több esetben.

Ám mi történik akkor, ha az adott nemzeti kisebbség országos önkormányzatának véleményével és igényével nem ért egyet az adott település kisebbségi önkormányzata, valamint az érintett oktatási intézmény szülői munkaközössége, diákönkormányzata és tanári kara sem? Ebben a helyzetben mit tehet az iskola jelenlegi önkormányzati fenntartója, jelen esetben Gyula városa?

Tavaly - mint hogy nem ez az első próbálkozás a gyulai román általános iskola és gimnázium fenntartói jogának megszerzésére - a fürdővárosi önkormányzat megtagadta ezt a lehetőséget. Könnyű dolga volt, hiszen formai alapon utasíthatta el az igényt, ugyanis a bejelentkező Országos Román Önkormányzat nem biztosított 30 napot sem a szülői munkaközösségnek, sem a diákönkormányzatnak a véleménye kialakításához, majd a kérelem benyújtásakor nem csatolta ezen szervezetek támogató véleményét.

Nagyobb normatív támogatás

Ezt a határozatot utóbb sikertelen támadta meg a közigazgatási hivatalnál az Országos Román Önkormányzat, amely a jelek szerint nem mondott le, hogy jogait a meglehetős ellenállás közepette is, érvényesítse.

Kreszta Traján és Gulyás György, az Országos Román Önkormányzat vezetői a törvény biztosította jog mellett arra hivatkoznak, hogy az új fenntartói szerepben nagyobb normatív támogatást kapna a gyulai oktatási intézmény, másrészt két évig semmilyen személyi és szerkezeti változást nem hajthatnának végre.

Korábban Kreszta Traján az átvételi szándékkal kapcsolatban hírportálunknak hangsúlyozta, hogy a honi kistérségek megerősítésével és oktatási intézmények együttműködésével vagy összevonásával nagyon nehéz helyzetbe kerülnek a nemzetiségi kisiskolák. Ez ellen sokat tehet a román önkormányzati fenntartásba kerülő gyulai iskolakomplexum.

Románok: csak magyarul?

Nemzetiségi oktatási szakemberek ezzel nem értenek egyet, ugyanis meglátásuk szerint ezzel a logikával az eleki, a kétegyházi, a darvasi és egyéb román kisiskolákat kellene megerősíteni, nem a maga lábán megálló és nagy tanulói létszámmal rendelkező gyulait átvenni. De az sem nyugtatja meg a gyulai iskola oktatóit, hogy mindössze két évig nem lenne változás.

Az ügyben bonyolítja a helyzetet, hogy 2007. november 17-én az Országos Román Önkormányzat írásos előterjesztés nélkül tárgyalt a román iskola fenntartói jogának átvételéről. Nem könnyíti meg a rendezést, hogy az országos önkormányzaton belül éles frontvonal választja el egymástól a vezetés mellé felzárkózottakat és az ellenzéket. Az ellenzék ráadásul arról beszél, hogy az etnobiznisz elérte a testületet, hiszen olyan tagok képviseltetik magukat, akiknek semmi köze a románsághoz, a román kultúrához, ráadásul a nyelvet sem ismerik.

Ezt a kritikát az elnök és alelnök visszautasítja, noha a 2007 tavaszi alakuló ülés után a kisebbségi ombudsman jelzése után meg kellett ismételni a képviselői esküt. Történt ugyanis, hogy a többség szavazatával az Országos Román Önkormányzat kimondta, csak magyar lehet az ülésen használatos nyelv. (Sic!)

Perjési Klára közbelépett

A gyulai Nicolae Balcescu Általános Iskola, Gimnázium és Kollégium fenntartói jogának esetleges megváltoztatása kapcsán jogi és szakmai dilemmát jelent, hogy az oktatási intézmény országos vagy nem országos beiskolázású.
Gurzó Mária iskolaigazgató elmondta, hogy az általános iskolába járók 98 százaléka gyulai, mindez összintézményi szinten 60 százalék.

Csotye János, a gyulai román kisebbségi önkormányzat elnöke az elmúlt év decemberi közmeghallgatásukon kifejtette: az esetleges fenntartói átadással kapcsolatban az oktatási tárca szerint nekik egyetértési joguk van, amit érvényesíteni kívánnak. Csotye leszögezte, a gyulai önkormányzat a legjobb tulajdonosa az iskolának.

Az állandósulni látszó iskolaháborút megakadályozandó Perjési Klára gyulai polgármester tavaly szeptemberben tárgyalóasztal mellé ültette a feleket, emellett meghívta a Miniszterelnöki Hivatal és az oktatási tárca képviselőjét. Itt abban állapodtak meg, hogy az országos és a gyulai román önkormányzat képviselőket delegál abba a testületbe, amely a fenntartói jog esetleges megváltozásával összefüggő kérdéseket próbálja tisztázni. Ez a testület azóta egyetlen egyszer sem ülésezett.

Vélemény, de mire?

S bár az elmúlt időszakban az Országos Román Önkormányzat megkereste mind az iskola szülői munkaközösségét, mind a diákönkormányzatát, de ezt a fenntartó, a gyulai önkormányzat megkerülésével tette. Másrészt szakmai nehézséget okozott a megkeresett grémiumoknak, hogy véleményt kértek tőlük, miközben semmilyen szakmai anyagot nem bocsátottak a rendelkezésükre. Így nem tudtak miről véleményt kialakítani.

Egy 2008 november végi, a gyulai városházán megtartott tanácskozáson Erdmann Gyula oktatási és kulturális ügyekért felelős alpolgármester kijelentette: ilyen körülmények között a fürdőváros nem adja át a román iskolakomplexumot.

A gyulai képviselő-testület februári vagy márciusi ülésén tárgyal erről a témáról. A Hír6.hu értesülései szerint a képviselők többsége a kialakult helyzetben aligha fogja megszavazni a fenntartói jogok átadását.

Nincs törvényességi felügyelet

Pikánssá teszi a helyzetet, hogy a törvényhozásban a kormánypárt és a legnagyobb ellenkézi párt vitája nyomán az idén január elsejétől megszűnt a közigazgatási hivatalok részéről az önkormányzatok törvényességi felügyelete. Így ez az ügy - vagy az Országos Román Önkormányzat vagy a gyulai képviselő-testület kezdeményezése révén - borítékolhatóan a bíróságon köt majd ki.

Amíg nem születik az ügyben jogerős ítélet - s ez akár jócskán el is húzódhat - addig felfüggesztő hatálya van bármilyen változatásnak. Kezdődik, de pontosabb, ha úgy fogalmazunk, folytatódik az állóháború Gyulán román iskolaügyben.