„Hagyjon fel a kalózakciókkal az Országos Román Önkormányzat, tegyen le szakmai anyagokat az asztalra, s ha át akarja venni a gyulai Nicolae Balcescu Általános Iskolát, Gimnáziumot és Kollégiumot, akkor a fenntartó gyulai önkormányzatot keresse és ne a szülői munkaközösséget, valamint a diákönkormányzatot" - mondta el hétfő este a gyulai román kisebbségi önkormányzat közmeghallgatásán Szabó Jenő gyulai önkormányzati képviselő, a kulturális bizottság elnöke. A közmeghallgatás kizárólag a gyulai román oktatási intézmény jövőjéről volt szólt.
Nagyjából ott tartunk, ahol a part szakad, s ott, ahol egy évvel ezelőtt is állt az ügy. Azaz: az Országos Román Önkormányzat a törvényben biztosított jogára hivatkozva szeretné átvenni Gyula városától a helyi Nicolae Balcescu Általános Iskolát, Gimnáziumot és Kollégiumot, ám ezt sem a szülők, sem a tanárok, sem a diákönkormányzat nem helyesli. S úgy tűnik, a fürdőváros képviselő-testületét is inkább kirázza a hideg a terv hallatán, mint jóérzéssel venné azt tudomásul.
Az ügy előzménye annyi, hogy még 2007. november 17-én - írásos előterjesztés és szakmai háttéranyag nélkül - az Országos Román Önkormányzat nagy többséggel úgy döntött, hogy kezdeményezi a maga nemében egyedülálló gyulai Nicolae Balcescu Román Általános Iskola, Gimnázium és Kollégium fenntartói jogának átvételét a békési fürdőváros önkormányzatától.
A kezdeményezéssel szemben foglalt állást a gyulai román kisebbségi önkormányzat, amely elsőrendűen arra hivatkozott, hogy az országos önkormányzatot elérte az etnobiznisz, a testületben többen vannak olyanok, akik nem tagjai a honi román közösségnek, sőt az Országos Román Önkormányzat 2007 tavaszi alakuló ülésén még a román nyelv használatát is megtiltották. Így ilyen fenntartóval nem látják biztosítva az iskola jövőjét.
A gyulai román kisebbségi önkormányzat tavaly decemberi közmeghallgatása gyakorlatilag az országos önkormányzat elleni tiltakozóakcióvá alakult át. Az elmérgesedő helyzetben a Miniszterelnöki Hivatal képviselője, Németh Erika jött békítő szándékkal, de sikertelenül ez év januárjában Gyulára.

Nincs toronymagas esélyes az üzemeltetésre
Majd a gyulai képviselő-testület ez év január 31-én nagy többséggel elutasította az Országos Román Önkormányzatnak azt a kérelmét, amelyben gyulai Román Általános Iskola, Gimnázium és Kollégium fenntartói jogának átadását kérte.
Arra hivatkoztak, hogy az Országos Román Önkormányzat nem biztosított harminc napot az iskola szülői munkaközösségének és diákönkormányzatának álláspontja kialakításához, majd a kérelem benyújtásakor nem csatolta ezen szervezetek támogató véleményét. Ezt a döntés a Dél-alföldi Regionális Közigazgatási Hivatalnál az országos önkormányzat megtámadta, de ott nem nekik adtak igazat.
Ezután kezdődött minden elölről. Időközben született egy „függetlennek" nevezett szakértői jelentés a gyulai román iskolacentrumról. Ám ahogy a gyulai román kisebbségi önkormányzat hétfő esti közmeghallgatásán elhangzott, ez a jelentés nem nagyon nevezhető függetlennek, hiszen készítője Battonyán beosztottja az Országos Román Önkormányzat elnökének. Ugyanis Kreszta Traján a dél-békési kisvárosban alpolgármester. Másrészt, ezt a szakértői jelentést sem a fenntartó, sem az iskola, sem a gyulai román önkormányzat nem kapta meg.
Az idén nyáron az Országos Román Önkormányzat oktatási bizottsági ülésén Gulyás György alelnök egy ombudsmani állásfoglalásra hivatkozva kifejtette, az iskolaátvételben nekik van igazuk, a gyulai önkormányzat majd „egy mukkot sem szólhat, és a szülői munkaközösség nemleges véleménye is válasz, amely nem akadályozza az átvételt" - idézte fel a hétfő esti közmeghallgatáson Gurzó Mária iskolaigazgató.
Az országos önkormányzat csak hónapokkal később nevezte meg a delegáltjait, így a testület máig nem végzett érdemi munkát.
Szeptember végén Perjési Klára gyulai polgármester egy asztal mellé ültette a vitázó feleket az önkormányzat vendégházában, ahol jelen volt a városvezetés mellett az oktatási tárca és a Miniszterelnöki Hivatal megbízottja is. Itt abban állapodtak meg, hogy közös bizottságot állítanak fel az iskolaügyben. Az országos önkormányzat csak hónapokkal később nevezte meg a delegáltjait, így a testület máig nem végzett érdemi munkát.
Erről a találkozóról szólva a hétfő esti közmeghallhatáson Csotye János, a gyulai román kisebbségi önkormányzat elnöke és Szabó Jenő gyulai képviselő, a kulturális bizottság elnöke elmondta, hogy ott az Oktatási Minisztérium képviselője félreérthetetlenül jelezte, a helyi román önkormányzat egyetértése nélkül a gyulai Nicolae Balcescu Általános Iskolát, Gimnáziumot és Kollégiumot nem veheti át az országos önkormányzat. Márpedig a gyulaiak ellenzik azt.
A közmeghallgatáson Gurzó Mária, a román iskolacentrum igazgatója elmondta, nagy érdeklődést az Országos Román Önkormányzat nem mutat az iskola iránt, hiszen az elmúlt hét évben egyetlen rendezvényükre sem jöttek el.
Ami ennél is furcsább, az elmúlt egy évben semmilyen szakmai, közoktatási vagy gazdasági anyagot nem tett le az asztalra az országos önkormányzat arról, hogy miképpen szeretné működtetni az iskolát. Csupán azt hangsúlyozzák, hogy a fenntartói jog a törvény betűjénél fogva megilleti őket, másrészt több pénzt kapnának az iskolára, ha annak a kisebbségi önkormányzat lenne a fenntartója. Ehhez hozzáteszik, két évig minden változatlanul működne. Ez azonban az érintetteknek túl nagy garanciát nem jelent.
Furcsán alakult a két héttel ezelőtti megbeszélés. Ugyanis a november 28-ai gyulai városházán tartott egyeztetésen az Országos Román Önkormányzat vezetői kérdeztek vissza, hogy milyen igényei lennének az iskolának és a szülőknek, valamint a gyulai román önkormányzatnak, holott nekik kellett volna kész elképzelésekkel érkezniük.

Vajon ki lesz az iskola végső ura?
© Fotók: Pénzes Sándor
Az ügy előkészítetlenségre hivatkozva ezen a tanácskozáson Erdmann Gyula kulturális ügyekért felelős alpolgármester kifejtette, ilyen körülmények között a város nem adja át a román iskolát az országos önkormányzatnak.
A hétfői esti közmeghallgatáson kiderült, hogy az újbóli átvételi kísérlet kapcsán az országos önkormányzat megkereste a szülői munkaközösséget és a diákönkormányzatot. Ám a jelenlévőknek arról nem volt tudomása, hogy a fenntartót, azaz a gyulai önkormányzatot is megkeresték volna. Többek, így Bartóki László, Szabó Jenő és Tóth Sándor képviselők szerint, ennek csak ez lehet a hivatalos útja. Ennek nyomán nevezte Szabó Jenő „kalózakcióknak" az ilyen megkereséseket.
A közmeghallgatáson kiderült, hogy olyan alapvető szakmai kérdéseket is másképp látnak a vitázó felek, hogy országos vagy nem országos beiskolázású az intézmény. Gurzó Mária igazgató ehhez kapcsolódva megjegyezte, az általános iskolába járók 98 százaléka gyulai, mindez összintézményi szinten 60 százalék.
Ehhez kapcsolódva jegyezte meg Csotye János, a gyulai román kisebbségi önkormányzat elnöke, hogy az esetleges fenntartói átadással kapcsolatban az oktatási tárca szerint nekik egyetértési joguk van, amit érvényesíteni kívánnak. Csotye leszögezte, a gyulai önkormányzat a legjobb tulajdonosa az iskolának.
Ezt követően érdekes problémát boncolgattak a jelen lévők. Ugyanis, ha igaz, hogy az országos önkormányzat eddig csak a szülői munkaközösséget és a diákönkormányzatot kereste meg, akkor ez nem hivatalos megkeresésnek tulajdonítható, mert érdemi, az átadásról szóló tárgyalás és kapcsolatfelvétel csak a fenntartóval, a gyulai önkormányzattal folyhat.
Ha viszont ez nem történt meg, akkor kifutott az időből az Országos Román Önkormányzat, mert 2008. december 31-éig kell bejelenteni a fenntartói átvételéről szóló szándékát a fürdőváros vezetésének, hogy a jövő év közepén ezt megtehesse. Méghozzá úgy, hogy ehhez csatolja a szülői munkaközösség és a diákönkormányzat véleményét. Ennek kialakítására viszont 30 napot kell biztosítani ezen testületeknek. Az évből viszont csak 14 nap van hátra.
Csotye János szerint borítékolható a további csata. Ha a gyulai testület nem adja át a román iskolát, akkor az Országos Román Önkormányzat ismét a közigazgatási hivatalhoz fordul, ha viszont átadja, akkor a gyulai román kisebbségi önkormányzat fordul a bírósághoz. Ez utóbbi esetben a jogerős ítélet meghozataláig felfüggesztő hatálya lenne a gyulai testületi döntésnek.
Gyerekek, gyerekek nélkül nehéz harcolni egy suliért. Az 1-es iskola msgszűnés érzelmileg bizonyosan nagyon fáj, de sajnos elkerülhetetlen döntés volt. Jelzem, nem képviselő vagyok.
Az pedig csak idő kérdése, hogy ilyen demográfiai mutatók mellett mikor kerül sor egy követlező iskolára vagy annak a felső osztályára. Persze, ha arra sor kerül, akkor a szülők már alsóba sem oda íratják be a gyereket. Szóval ennek a táncnak egyáltalán nincs vége. S nem szeretnék vészmadár lenni.
Szabó Jenő! Az egyes iskoláért miért nem harcoltál olyan megszállottan, mint a román suliért teszed?