Minden kezdődik elölről. Legalábbis erre lehet következtetni azok után, hogy az Országos Román Önkormányzat július 25-ei, battonyai ülésén úgy döntöttek, ismét kísérletet tesznek a gyulai Bălcescu Általános Iskola, Gimnázium és Kollégium megszerzésére. Ez a kezdeményezés az idén egyszer már sikertelenül járt, a gyulai képviselő-testület elutasította a kérelmet. Ezt a határozatot a Dél-alföldi Regionális Közigazgatási Hivatalnál támadta meg az Országos Román Önkormányzat. Sikertelenül. Következik a második próbálkozás.

Ha valaki a Holdról érkezik, de legalábbis az ország másik végéből, akkor nem értené a dolgot. Mert első látásra miféle ellenkezés vagy háborúskodás lehet abban az ügyben, hogy az Országos Román Önkormányzat törvény adta jogánál fogva szeretné megszerezni az ország egyetlen román gimnáziumának, valamint az ehhez tartozó általános iskolának és kollégiumának a fenntartói jogát?

Ahogy arról azonban korábban többször és részletesen beszámoltunk, a történtek mögött a kis számú magyarországi románság már-már végzetes megosztottsága áll. Tetézi a bajt, hogy az etnobiznisz nem kerülte el a hazai románságot sem, ahol egyébként az autentikus románsághoz tartozók közül sokan már nem tudnak románul.

A fentiek miatt az Országos Román Önkormányzatban a vezetéssel szemben ellenzék működik, s a legmagasabb döntéshozói fórum ülései sem zajlottak összetűzések nélkül az elmúlt időszakban. Az ezt megelőző ülés gyakorlatilag botrányba fulladt.

A most tartó szomorú történésektől sem mentes fejezet azzal kezdődött, hogy a 2006-os kisebbségi választás után 2007 tavaszán megalakuló országos testület alakuló ülésén megtiltották a román nyelv használatát, amit egy ombudsmani ajánlás tett a helyére.

Nem közeledtek az álláspontok

2007. november 17-én pedig minden látható előkészítés, valamint írásos előterjesztés nélkül napirendre került a gyulai Bălcescu Általános Iskola, Gimnázium és Kollégium átvételének kérdése. Az országos önkormányzat a törvény biztosította jogával élve azt szeretné, ha a jövőben nem a gyulai önkormányzat, hanem maga a Magyarországi Románok Országos Önkormányzata (MROÖ) legyen a közoktatási intézmény fenntartója. Érvelésük szerint ez többletpénzzel is jár. A hatályos finanszírozási rendszer szerint ez így is van.

A fenntartói szerepben bekövetkező változás ellen elsőként a gyulai Román Kisebbségi Önkormányzat, utóbb a közoktatási intézmény szülői munkaközössége és tanári kara, végül pedig értelmiségiek egy petícióban tiltakoztak.

A gyulai testület 2008. január 31-ei ülése előtt az ügyben jószolgálati úton Gyulán járt Németh Erika, a Miniszterelnöki Hivatal kisebbségi ügyekért felelős vezetője, de így sem közeledtek egymáshoz az álláspontok.

„A gyerekek mindenek felett álló érdeke"

A gyulai képviselők ez év január 31-ei ülésükön foglalkoztak az iskola átadásának kérdésével. Itt született határozatukban kimondták, hogy elismerik az Országos Román Önkormányzat jogszabályban biztosított jogát a Nicolae Bălcescu Általános Iskola, Gimnázium és Kollégium működtetésének átvételére.

Viszont ezzel szembeszegezték, hogy a román önkormányzat nem biztosított 30 napot sem a szülői munkaközösségnek, sem a diákönkormányzatnak, hogy az iskola fenntartói változásával kapcsolatban kialakítsa a véleményét, egyúttal ezen testületek véleményét nem csatolta kérelméhez. Ehhez hozzátették, hogy „a szülők körében olyan feszültség alakult ki, amely a tanulók érdekének sérelméhez vezethet".

Végül, áll a határozatban, a képviselő-testület kéri az Országos Román Önkormányzatot, hogy „az intézmény átvételére vonatkozó szándékát - kiemelt figyelemmel a gyermekek (és az őket képviselő szülők) mindenek felett álló érdekére - csak akkor kezdeményezze, ha ahhoz a jogszabályban előírt mellékleteket csatolja".

Ezt a határozatot nem sokkal később egy törvényességi észrevételben támadta meg az Országos Román Önkormányzat a Dél-alföldi Regionális Közigazgatási Hivatalnál, ahol azonban azt elutasították.

Nem baj, ha mindenki nemet mond

Itt azt lehetett hinni, lezárul a történet. Nem így történt.

Az Országos Román Önkormányzat legutóbbi, július 25-ei ülése előtt ülésezett a testület oktatási bizottsága. Itt Gulyás György alelnök egyértelművé tette, hogy újból kísérletet tesznek az iskola fenntartói jogának megszerzésére. Ehhez hozzátette, az sem baj, ha a három véleményhozó testület: a szülői munkaközösség, a diákönkormányzat és a tanári kar is elutasítja ezt, mert ez nem akasztja meg a folyamatot. Viszont az előző próbálkozással szemben most kellő időt hagynak arra, hogy álláspontjukat ezek a testületek kialakítsák.

Az Országos Romám Önkormányzat egy tanulmányra hivatkozva országos beiskolázásúnak mondja a gyulai iskolát, ám ezzel Czeglédiné Gurzó Mária, a gyulai román oktatási intézmény vezetője nem ért egyet. Ugyanis országos beiskolázású egy intézmény, ha székhelyen kívül még legalább öt másik megyéből érkeznek oda diákok, akiknek létszáma meghaladja a teljes tanulói létszám 51 százalékát. Térségi akkor egy oktatási intézmény, ha ugyanilyen paraméterek mellett legalább három másik megyéből jönnek tanulók.
Az viszont érdekes, hogy ezt a tanulmányt még nem látta a gyulai román általános iskola, gimnázium és iskola vezetése.

Mindenesetre az országos beiskolázás „elismertetésével" az Országos Román Önkormányzat egy sakkfigura levételével számol. Azzal, hogy a gyulai Román Kisebbségi Önkormányzatnak nincs, és nem is lehet semmifajta beleszólása a fenntartói ügyek esetleges változásába.

Czeglédiné Gurzó Mária igazgató szerint viszont az általános iskolába járók 90 százaléka, míg a középiskolába járók aránya is 52-53 százaléka gyulai, egyedül a kollégiumban haladja meg a nem gyulaiak száma a gyulaiakét, de ez természetes.
Ugyanakkor részletkérdés, de adott esetben perdöntő részletkérdés lehet, hogy a Romániából érkező tanulókat hova számítják. Egyes vélekedések szerint az Országos Román Önkormányzat által készítetett tanulmány őket a Békés megyén kívüli térségek közé sorolta - vélekedésük szerint hibásan.

Az Országos Román Önkormányzat július 25-ei, battonyai ülésén a négyfős ellenzék részéről senki nem vett részt, ám így is elhangzottak bíráló szavak a gyulai iskolakomplexum tervezett átvételével kapcsolatban. Így többek között az, hogy az országos önkormányzat vezetése sem tanévnyitókon, sem tanévzárókon, sőt, jelesebb iskolai ünnepségeken sem képviselteti magát, miközben jogot formál a fenntartói jogok megszerzésére.

Mégis, kinek a felelőssége?

Mindenestre úgy fest, újból kezdődik a harc a hazai románságon belül a gyulai román iskola fenntartói jogának megszerzéséért. Kétségünk nincs, hogy a különböző véleményformáló és döntéshozó testületek meggyőzése és befolyásolása az elkövetkezendő hetekben és hónapokban megindul. Az érintettek különböző jogorvoslati helyekre fordulnak, s keményen belefolyik majd a történésekbe a politika is. Lesz majd petíció, aláírásgyűjtés, kérik majd a kisebbségi ombudsman állásfoglalását és fordulnak a Miniszterelnöki Hivatal Kisebbségi Főosztályához is.

Ám egy kérdést nem vagy legalábbis alig tesznek fel egyesek: mi a gyerekek érdeke? S ki vállalja esetlegesen azt a felelősséget, hogy a ma jól működő Nicolae Bălcescu Általános Iskola, Gimnázium és Kollégium - a folyamatos csatározások közepette - megindulhat-e a lejtőn?